2009. augusztus Montenegró, Durmitor túra és Adria
Montenegró, Durmitor túra és Adria 2009. augusztus 7 – 15.
Képek a PICASA képtárban.
Válogatás: Szikora Mihály, Svanda Zoltán, Gyebrovszki Tamás, Karsai Mihály fotóiból.
Crna Gora é. részén emelkedik a Durmitor-hegység, a karsztos Dinári-Alpok egyik legmagasabb tagja. Az utóbbi évtizedben került a turisták érdeklődési körébe. Forgalmas útvonalaktól távoli fekvése, nehezen járható kanyonvölgyek miatti elzártsága következtében nem volt könnyű megközelíteni. Magas mészkőcsúcsai, gleccser vájta karsztos völgyei, nagy tengerszemei, szép fenyvesei, csaknem függőleges sziklafalai a turistáknak és hegymászóknak, a Tara-folyó pedig a kajakozóknak kínál változatos élményeket, túralehetőségeket.
Résztvevők:
Svanda Zoltán, Szabó Eszter, Gyebrovszki Tamás, Kovács Éva,
Szikora Mihály, Szikora Mihályné, Szikora Csenge, Karsai Mihály
Svanda Zoli munkahelyi elfoglaltsága miatt egy nappal később, csak augusztus 7-én pénteken tudtunk elindulni.
2009. augusztus 7. péntek: utazás két személygépkocsival, Békéscsaba – Szeged – Tiszasziget ( Hun – Srb) – Újvidék – Szabács – Valjevo – Uzice – Nova-Varos – Prijepolje – Juncevi (Srb – Crna) – Plevlja – Durdevica Tara – Zabljak (646 km) útvonalon.
Térkép: Mentenegró Északi része
A Uzice – Nova-Varos közötti szakaszt kivéve szinte végig mellékutakon, kis forgalomban egyenletes jó tempóban tudtunk haladni, így este 7 óra körül elértük Đurđevićánál Tara kanyont átívelő hidat,majd hídon átkelve Zabljak után egészen hamar megtaláltuk a kempingünket is.
Szálláshely: Zabljak, Autokamp Ivan do http://www.autocamp-ivandom
 |
Cijene po danu boravka / Daily prices in EURO
Osoba / Person 2,00 |
sátrak felállításával szürkületben végeztünk.
2009. augusztus 8. szombat: Bemelegítő túra a Medve-hegyre:
A kempingtől rövid sétával lementünk az 1416 méteren fekvő
Fekete-tó (Crno jezero) tóhoz, ahol hegyi futóversenyre készülődőkkel találkoztunk. A reggeli párás, ködös időben csak sejteni lehetett, milyen csodás lehet, a hegyek övezte tó környezete. Első emelkedő után, a Točak-forrásnál (1540) tartottunk pihenőt. Aztán továbbra is erdőben haladtunk a Mioc poljanánál (1569m) lévő elágazásig, amit elsőre nem vettünk észre, így újabb félóra gyaloglás után a Vodana Poljana tisztásnál a Savin Kuk csúcs alá vezető ülőszékes felvonó alsó állomásán kötöttünk ki. Visszafelé már figyelmesebben haladva megtaláltuk a Mioc poljanánál levő útelágazást, amit a földön kis kövekből kirakott nyíllal jelöltek.
Tovább már víznyelő töbröket kerülgetve egyre ritkább lombos- és fenyőerőben emelkedtünk felfelé a Strugánál levő (1920) elágazásig, illetve kicsivel előtte egy áfonyásig, ahol én leváltam a csoporttól. Az előző egész napos vezetés miatt a bemelegítő túrát az áfonyásban és a Fekete-tó melletti étteremben sörözéssel fejeztem be.
A csapat többi tagja a Strugánál levő útelágazás 
után már gyalogfenyők és szilák között szerpentinezett fel a Medved gerincére (2170m), majd egy kis szakaszt a gerincen felfelé a jobb tájékozódás érdekében. Lefelé a Lokvice völgye felé egy egészen meredek, sziklás és törmelékes úton sikerült lejutniuk a völgy aljára, majd azt hosszan keresztezve Fekete-tóhoz (Crno jezero) vezető turistaútra, és este 7 óra körül a kempinghez. Térkép: Durmitor 1:50000 1. rész
2009. augusztus 9. vasárnap: Durmitor Bobotov kuk csúcs 2523 m megmászása:
Reggeli után a két személygépkocsival Zabljak után a térképen jelölt útról leterelve 
Moticki Gaj üdülőterületen keresztül (az előző napi ülőfelvonó alsó állomása közelében) egy aszfaltozott 3,0 széles erdei úton
jutottunk el a Poscenska dolinához, majd a völgy végén a Sedlo (1907m) hágóhoz, a gyalogtúra kiinduló pontjához.. Első jelentősebb emelkedő, az Uvita greda sziklaszoros után egy füves hegyoldalon tartottunk pihenőt, majd tovább a Surutka völgyteknőben megtaláltuk a kijelölt magashegyi sátortábor helyét, kis firnes hómezőn csúszkáltunk egy kicsit. A Fogacskák (Zupci) gerinc lábánál 2140-en befordulva ritka látvány tárult szemük elé. Az egykori tengerfenék üledékeiből hullám alakban rétegződött hegyoldal innen valóban nagyon jól látható.
Újabb pihenő után kényelmes ereszkedés következett a Zeleni vir (2028m) hegyi tóhoz, majd erős emelkedőn és szemerkélő esőben kaptattunk fel a Danilova pločához, egy emlékműhöz, majd sziklás-füves szerpentinen Lučina previja (2351m) nyeregbe. 
Letettük hátizsákjainkat és kabáttal, csúcscsokival felszerelkezve indultunk neki a csúcsnak. Először csak gyaloglás, majd a déli-gerinc bemetsződésétől kitettebb I.-es mászóúton, többnyire kapaszkodós harántolás következett a 2523 méteres Bobotov kukra. A gerinc bemetsződéstől a csúcsig végig gyönyörű volt a panoráma a tiszta, kissé párás időben. Térkép: Durmitor 1:50000 2. rész
Egymás és a csapat fotózása, a csúcskönyvbe történő bejegyzés után elindultunk vissza a Sedlo hágóba a felmenettel azonos úton.
2009. augusztus 10. hétfő: Autós túra a Sedlo-hágón keresztül a Piva és a Tara kanyonhoz, majd tovább utazás Budva felé.
A meteorológiai előrejelzés szerint a keddi napon frontátvonulás és jelentős eső volt várható, ezért olyan autós túrát találtunk ki, amellyel egyben a vihart megelőzve tengerpartra is eljutunk.
Délelőtt végig ragyogó napsütésben 3,0 m széles, elég jó állapotú hegyi utakon és a teljesen hibátlan IGO8-as navigációs rendszerrel sikerült Zabljak – Sedlo hágó – Trsa – Pluzine közelében a Piva kanyonig eljutnunk.
A Tara folyó a Šcepan Polje-i határátkelőhelynél ömlik a Pivába, együtt alkotják meg a Drínát, mely folyó a Balkán legnagyobbika. A Piva folyó kanyonja 900 méter mély. 1970-ben építették meg a 220 méter magas gátat, a Plužine falvat elárasztották, a főút mellett építették meg a Piva szállót.
A mesterséges tó nem csak a nagyságáról lett híres hanem a kanyon szépségéről is. A víz színe smaragd kék, mely csodálatosan tárul elénk amikor a nap rásüt.
A Piva kanyonban lefelé több fotózás 
után elértük a Šcepan Polje-i határátkelőhelynél és a határőrök segítségével a Tara kanyonba vezető utat. A kanyon fölé több száz méteres magasságba felkapaszkodó műútról az Grab kempinghez vezető makadámút elején említették, hogy a 3 km-es útszakaszon csak terepjáróval javasolt közlekedni, ami az út utolsó 200 – 300 m-es szakaszára talán igaz is. A rafting túrák kedvelt állomásán mi is kipróbáltuk a helyi ízeket, megcsodáltuk a vadul hömpölygő folyót és a folyón lecsorgó raftig csapatokat. Térkép: autóval a Piva és a Tara kanyonhoz , Tara-kanyon Grab kemping
Az egy nappal későbbi indulás miatt már otthon eldöntöttük, hogy az egy napos raftingolást, annak ellenére kihagyjuk, hogy sikerült pontos információkhoz jutnunk
(Travel agency Anitra + 381 / 83 200 598, www.tara-grab.com, anitra@cg.yu, képviselőjük: Pénzes Endre 1072 Budapest Rákóczi út 16/V./5 Tel./Fax.: +36 1 266-4659, +36 1 268-1055, e-mail: pendre@t-online.hu)
Délután megküzdve az első 300 m-es 20%-os meredekségű murvás útszakasszal, vissza menetben is megcsodáltuk a Tara és a Piva kanyonokat, majd Niksic után letértünk a főútról és elindultunk az Ostrog sziklatemplom felé.
A hatalmas szikla oldalába beágyazott kolostor egyedi látvány, amely Ostrog Nikisic és Podgorice között van, kicsit közelebb Niksichez. A hegyi, kb 10 km-es kátyús, gödrös, szerpentines néhol csak egy nyomú, korlát nélküli sziklába vágott út vezet fel a templomokhoz. Végig zuhogó esőben egy-egy villámlással kísérve jutottunk mintegy 500 – 600 m-es emelkedő után az alsó templomhoz, majd rövid tanakodás után a gépkocsikkal végigmentünk a felső templom előtti parkolóig. Zabljaktól 250 km utat tettünk meg.
A templom látogatása ingyenes, egy kis kitérőt megér, ha valaki arrafelé jár kocsival, tényleg lenyűgöző a templom maga és a kilátás is.
A zuhogó eső és a zarándokhelyen lévő matracos fekhelyek miatt a kolostorban töltöttük az éjszakát. Pontosabban Svanda Zoli és Eszter a gépkocsiban, Gyebrovszki Tamás, Éva és Én az árkádos folyósón matracokon, a Szikora család az emeletes ágyas 40 férőhelyes szobában matracokon éjszakázott. Igazi zarándokhelyhez híven éjszaka minden szálláshely, a folyosó, sőt az udvar kövezete is teljesen megtelt a matracosokkal.
2009. augusztus 11. kedd: Utazás az Adriára és szállás keresés.
Reggel kipihenve Danilovgrad – Podgorica – Szkadári-tó – új közúti alagút – Petrovac útvonalon jutottunk az Adria partjára.
Az utunk során érintett Szkadári-tó rövid ismertetője:
Európában az utolsó élőhelye a Pelikánoknak, a legnagyobb madár rezervátum Európában, az egyik legnagyobb édesvízi mocsár a Mediterránon, a legnagyobb tó a Balkánon, a legnagyobb természeti és történelmi attrakció Montenegróban. A tó a zeti szkadári völgyben helyezkedik el 7 kilométerre a tengerparttól. Két harmada a tónak Montenegróé, egy harmada pedig Albániáné. A vízterület mennyisége függ a víz állástól, 370 – 530 km2. A montenegrói rész 40000 m2, nemzeti parknak lett nyilvánítva. A tó egyes részei a tengerszint alatt találhatóak, ezekből a helyekből van vagy 30 darab, „ szemnek” nevezték el őket. A legmélyebb szem a Radus, mélysége 60 méter. A tó átlagos mélysége 6 méter. Vitorlázás közben gyönyörködhetünk a szépséges partokban, szigetekben, félszigetekben. A partjait mocsaras, sűrű növényzet szövi át. Megtalálható a sárga és a fehér gesztenyefa is. A déli fele köves, itt vadgesztenye fák vannak.
A nap nagy részében a Budvai Riviera kempingjeit kerestük fel, hogy a lehető legjobb szálláshelyet megtaláljuk. Keresés közben eljutottunk Bigova halászfaluba is, ahol alig tudtunk a gépkocsikkal megfordulni, végül Svanda Zoliék Budva melletti Uvala Jazz kempingben a sátrazást választották, a többiek a kempingtől egy kilométerre (Vojo Ljubanovic, tel: 382 – 33 – 463184) légkondicionált panzióban találtunk Gyebrovszki Tamásnak köszönhetően olcsó (8 Euró/éjszaka) szálláshelyet. Ostrog templomtól 151 km tettünk meg. Térkép: Montenegró Déli része
2009. augusztus 12. szerda: Kirándulás a Kotori öbölbe, hajókázás Perastra.
Autós kirándulással felkerestük Kotor városát, a várfalakkal körülvett belvárost a kikötőt.
Szerencsére találtunk egy kedvezményes árú 4 órás hajó kirándulást a Kotori-ölbön keresztül Perast városba és a vele szemben hajóroncsokra épített mesterséges szigetre 
és templomhoz.
Gyebrovszki Tamás a 10 Eurós hajójegyből is próbált lealkudni egy keveset, de a hajóskapitány hajthatatlan volt.
Kotori öböl, Európa legdélebbi fjordja
Akár hajóval, akár szárazföldi úton érkezünk a Boka Kotorska vidékére, ugyanaz a csoda történik velünk, a vidék elvarázsol bennünket, és ha elutazunk a varázslat az örökre megmarad. Az utazó úgy látja mintha a hegyek széttörtek volna és engedték volna, hogy a tenger közéjük folyjon. Ez a legdélebbi fjord Európában.
A part menti keskeny úton autózva a magas hegyeket csodálhatjuk meg, a hegyek megvédik a tengerpartot a hűvös hegyi klímától. Ez miatt a vidék igazi mediterrán hangulatot sugall, agavé, pálma, mimóza, leander, kivi, gránátalma, gyógynövények. Míg a hegyek csúcsain hó van, lent a völgyben virágoznak a rózsák. Az öböl a természet által lett kialakítva 4 kisebb részre, hercegnovi, risani, kotori és tivati részre. Mint apró gyöngyszemek a partjai mentén pici városok alakultak, őrizve a történelmet,szépséget, művészetet. Kotor ősi tengerparti és kulturális központ. Évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi csomópont volt. A háttérben a hegyek védelmét élvezi, az óváros vastag falakkal vette körül az ott élő embereket és a várost.
Este Budva központját kerestük fel, a várfallal körülvett hangulatos régi városrészt, a kikötőben lehorgonyzott luxus jachtokat, hajókat és nem utolsó sorban a mutatványosokat. Térkép: a Kotori ölbölről és Zanjicáról
2009. augusztus 13. csütörtök: Kirándulás a Zanjici öbölbe hajós kirándulás a „kék barlang” és a Mamula börtönszigetre.
A GPS segítségével, keskeny elhagyott utakon sikerült rátalálni az aranyos Zanjici-öbölre, ahol rövid alkudozás után egy nagyobb motorcsónakot sikerült kibérelni a „kék-barlang” és a „Mamula” sziget felkeresésére. 
A belgrádi származású hajóskapitány hűtőládájából borok mellett egy kis pálinka is előkerült hangulatjavítási célzattal.
Kék barlang
Herceg Novitól 5,4 tengeri mérföldnyi távolságra van a Kék barlang, a Žanjić kirándulóhely közelében.A barlang a Zlatna luka szurdok és a Mokra gora fok között helyezkedik el. Igazi attrakciót nyújt a turisták számára, a hajók rendszeresen közlekednek a nyári szezon alatt egész nap.
A Kék barlangba két bejáraton át juthatunk be, az egyik igen széles, de alacsony, a másik bejárat pedig az ellenkezője. A turista hajók a szélesebb bejáratot használják a biztonságosabb hajózás miatt. Amikor a tenger nyugtalan akkor a hajók nem indulnak el a barlangba. A barlang területe igen nagy, egyszerre több hajó is elfér benne. A víz mélysége a barlangban 3 – 5 méter, a barlang magassága 9 méter. A különlegessége abban van, hogy a tenger itt hihetetlenül tiszta, a barlang falairól visszatükröződik a beszűrődő napfény és a vizet csodálatos kékre színezi, ezért kapta a Kék barlang nevet. A hajók megállnak a barlangban így a turista lehetőséget kap arra, hogy megfürödjön a csodálatos világoskék vízben.
A kék barlangon való oda – vissza átcsónakázás után hosszabb időre a Mamula szigeten kötöttünk ki. Az olaszok által épített omladozó várbörtön bejárása, megmászása után egy igazi sziklás tengerparti fürdés következett, majd visszatértünk Zanjicba, ahol a nagy homokos, apró kavicsos tengerparton folytattuk a fürdést.
2009. augusztus 14. péntek: Utazás haza Budva – Petrovac – a régi kanyargós hegyi úton – Szkadari-tó – Podgorica – Kom hegy lábánál a Tara forrásvidéke – Kolasin – Mojkovac – Bijelo Polje – útvonalon, majd Nova Varos tankolás után, Kokin Brod víztározó mellett tartottunk hosszabb pihenőt. Sült hal elfogyasztása után úgy-ahogy végre felébredtem, de Uzice után sajnos hibáztam és a mellékutak helyett a főutakat választottam. Kragujevác – Belgrád felé indultunk el, hogy a főutakon, illetve az autópályán gyorsabban hazaérjünk, ami nagy tévedés volt, mert 100 km-eken keresztül csak araszolni lehetett és a Belgrád előtti autópálya kapunál is 50 percet várakoztunk. Éjfél után még Szerbiában megtudtuk, hogy a Röszkei határnál újabb 2-3 órát várakozhatunk, ezért a Tompai határátkelő felé 50 km-t kerülve, 21 órás vezetés után hajnali 4 órára Békéscsabára érkeztünk (872km).
Térkép: Montenegró Déli része , Montenegrő Északi része.
| Utazás 2032 km, parkolás, autópályadíj össz: 55000 Ft (Opel Vectra ár) |
13800 Ft / fő | |
| Szállás kempingben, magánháznál | ||
| Zabljakban. 4,00 Euro/fő/éj * 3 éj | 3600 Ft | |
| Ostrog sziklatemplomban 1 éj ingyen | ||
| Budván 8,00 Euro/fő/éj * 3 éj | 7200 Ft | |
| Hajókázás a Kotori öbölben 10 Euró / fő | 3000 Ft | |
| Csónakázás kék barlanghoz 4 Euró / fő | 1200 Ft | |
| Összes költség étkezés nélkül | 28800 Ft / fő | |
Montenegró térképek: 1:25000
Durmitor GPS koordináták:
Crno jezero, tóparti étterem N 43° 8,891′ E 19° 5,855′ 1416 m [GCBOBO+étterem]
Sedlo nyeregbe 1907m N 43° 5,914′ E 19° 3,036′ 1907 m [GCBOBO+parkoló]
Zeleni vir 2028m N 43° 7,345′ E 19° 2,366′ 2028 m [GCBOBO+fürdő]
Lučina previja 2351m N 43° 7,608′ E 19° 2,176′ 2351 m [GCBOBO+kereszt]
Bobotov kuk 2523m N 43° 7,688′ E 19° 2,087′ 2523 m [GCBOBO+hegycsúcs]